Oldalak

Mit tehetünk önmagunkért?

A csoportok végén, esetleg csak belső érdeklődésük miatt sokan kérdezik, hogyan tehetnek aktívan önmagukért valamit.

A sajátélményű csoportok tapasztalatai segíthettek abban, hogy az eddig feldolgozatlan élmények megérintődve a felszínre hozzák az elfojtott érzelmeket. Ebben az időszakban az érzelmek átélése és tudatosítása a legtöbb, amit tehetünk magunkért. Gyakran ezeket az érzelmeket csak életünk más eseményeibe belevetülve tudjuk megélni, amit úgy vehetünk észre, hogy a szokásosnál erőteljesebb érzelmi reakciókat adunk. Érdemes bizalommal hallgatni családtagjaink visszajelzését önmagunkról. Különösen már felnőtt gyermekeinkkel hasznos beszélgetni a közösen átélt élményekről.

Lehetőségünk van arra is, hogy érzelmi mintázatunkban egy új fajta tudatosságot érjünk el. Felismerhetjük valamelyik mindennapi reakciónkban vagy egy kapcsolatunkban azt az alapvető hatást, mely korábbi élményeink lenyomataként vésődött be. Ahhoz, hogy ezt ne csak felismerjük, hanem tényleges változást tudjunk elérni, gyakran nem elég magának az érzelmi reakciónak az átélése, fel is kell dolgoznunk és az életünkben szervült reakciót át kell alakítanunk – sokszor kemény munkával – egy hatékonyabb megoldásmóddá.

A feldolgozási folyamat gondozása ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy miközben tudatában vagyunk a bennünk zajló folyamatoknak, azokat ítélkezés nélkül, de nagy tudatossággal regisztráljuk. Vezessünk lélektani naplót, illetve rajzokban, festményekben rögzíthetjük az egyes állomásokat. Fontos az álmok felé irányuló tiszteletteli figyelem, álmainkat tekinthetjük lelkünk mélyebb, meg nem ismert területeiből, a tudattalanból érkező üzeneteknek. Használjuk naplónkat az álmok leírására, képeinek lerajzolására.

Ezt a folyamatot további eszközökkel is támogathatjuk, ha elsajátítjuk és gyakoroljuk a lazítás és a test tudatosságának módszereit. A megfelelő vezetéssel végzett meditáció is olyan lehetőség, mely segíti tudatosságunk fejlődését és a feldolgozási folyamatot.

A gyakorlat azt mutatja, hogy ha mélyebb érdeklődés alakul ki bennünk a személyiségfejlesztés iránt, és tartós változásokat akarunk elérni, akkor célszerű egy intenzívebb formát választani. Egy erősebb elakadás is ok lehet arra, hogy szakértőhöz forduljunk. Alkalmankénti konzultációk keretében vagy egyéni terápiás feldolgozó szakaszt kezdve hatékonyan folytathatjuk a belső munkát egy szakértővel.